2009. február 4-én tűnt fel Rákospalotán, a Károlyi S. u. 46 előtt.A bejelentő szerint csak feküdt, riadt tekintettel, szőre csurom víz, és beleragadt "izé". Kimentünk a riasztásra, de nem volt már ott. Másnap reggel a legnagyobb csúcsforgalomban a buszok között feküdt, az úttesten. Azt hittük, nem is él. De hál istennek igen, felállni viszont nem tudott. Minden létező alkatrészéről röntgen készült, de traumás elváltozást nem találtak nála.Dakarnak neveztük el. Erőfeszítéseink ellenére gazdája nem jelentkezett.Dakar helyes, kedves, középtermetű, középkorú vagy idősebb,
emberközpontú kutya. Valószínűleg spániel. Csendben, nyugodtan elbóklászik, kertben, lakásban egyaránt, csak legyen a közelben Ő, az EMBER, a GAZDI, az ISTEN. Mivel nem túl jól lát (közepesen
előrehaladott szürkehályogját kezeljük, napi 2x csöpögtetés szükséges), eleinte bizonytalan a barátkozásban. Ahol viszont fél órát eltölt - és nem bántják - otthon érzi magát, kétségbe esésének ad (hangos) hangot, ha távoznia kell. Ennek megfelelően, bár megkínozta őt, barátja lett az állatorvos, a kutyakozme-tikus, és mindenki,akivel kapcsolatba került. Szeretetet, biztonságot, elfogadást - ezek a dolgok hiányoztak eddigi életéből - szeretne kapni attól, aki társának választaná. Ez az ember akkortól kezdve csókokban biztos nem szenvedne hiányt. Ő már nem igényel hosszas sétákat - a pórázon menést is most tanulja, bár igen jó tanuló. Túratársnak, nagy mozgásigényű családba, gyerekek mellé nem alkalmas. Nagyon jól érezné viszont magát egy sokat otthon tartózkodó, nyugodt gazdi konyhájában, íróasztala mellett, de időnként a kertjében is, hogy elmélázhasson - lehetőleg a gazdival közösen - az élet értelmén (vagy értelmetlenségén). Egy idő
után láb- és kézmelegítést is vállal.
Érdeklődni róla Takács Katinál lehet a 06-70-223-6476-os telefonszámon!